10. fejezet

*Harry*

Kezemmel Lucy öleltem. Ujjaimmal végig húztam a forró bőrén. A tegnap éjszaka volt életem legjobb éjszakája, és nem kamuzok. Lucy kitett magáért, és ahhoz képest hogy tényleg kezdő volt első alkalommal másodszorra igen kitett magáért. Közelebb húzódtam hozzá , így a testünk összeért. Éreztem ahogyan veszi a levegőt. Elmosolyodtam és arcom a vállára raktam. Láttam hogy elmosolyodik. Adtam az arcára egy puszit, mire felkuncogott.

-Jó reggelt hercegnőm. –mondtam neki mosolyogva. Kezeit rátette az enyémekre és sóhajtott egy nagyot. Olyan jó volt ott lenni vele. Elkezdett mocorogni és megfordult így egymással szembe kerültünk. Még mindig nem nyitotta ki a szemit. Én meg addig alaposan megfigyeltem. Az arca nyugodt volt, amilyennek még sosem láttam, az arcáról eltűntek azok az aranyos gödröcskék amiket annyira imádok, az ajkai pedig kicsit nyitva voltak és azon vette a levegőt.

Ekkor kinyitotta az egyik szemét és elmosolyodott . A nyugalom helyét átvette a  boldogság. Nekem is elkellett mosolyodnom.

-Jó reggelt Harry. –ficergett és már mind a két szemét kinyitotta.

-Hogy van az én életem ? –simítottam végig ujjaim az arcán.  Lucy beleremegett az érintésembe, és visszacsukta a szemét.

-Egészen jól, ahhoz képest hogy az egész éjszakát azzal töltöttem hogy az arcodat bámulom.-nevetett fel és elpirult. Annyira imádtam mikor zavarba hozom.

-Remélem nem horkoltam vagy valami . –mosolyogtam , mire Lucy felkuncogott .

-Nem . Egészen jó alvó vagy. –mondta és közelebb húzodott ,ám amikor észrevette hogy meztelen vagyok picit megilyedt. Megpróbált hátrálni, de helyette leesett az ágyról. Nem bírtam hogy ne nevessem ki. Közelebb mentem az ágy széléhez .

-Minden rendben ? –néztem le , de ekkor magára húzta a takarót.

-Harry csukd be a szemed. Nem akarom hogy megláss. –mondta , én pedig elnevettem magam, de amint láttam komolyan gondolta , úgyhogy kezemet ráraktam a szememre.Hallotam ahogy feláll és kirohan a szobából.

-Kinyithatom ? –ordítottam el magam az aromon egy hatalmas mosolyal. Nem hallottam választ . Gondoltam még várok vagy 1 percet háhta megszólal. De nem . Kinyitottam a szemem és ott állt előttem felöltözve.

-Hát … izé… Eelég gyors vagy. –nevettem el magam,ő pedig az arca mögé tűrt eg szőke tincset.Én felülte és a takaró csak alulról takart. Láttam hogy Lucy beleharapott a szája szélébe és elpirul.

-Akarsz többe is látni ? –kérdeztem és az ujjaim már a takaró szélén voltak. Amint ezt Lucy észrevette a kezét a szeme elé rakta. Én addig elindultam felvenni egy boxert.

-Harry, nem akarom látni a micsodádat ! –mondta zavartan, én addig már vissza is értem boxerben, és emgélltam mögötte.

-Mimet , nem akarod látni ? –suttogtam a fülébe mire ő megijedt és majdnem össze esett.

-Nyugi nem vagyok meztelen . –mosolyogtma és lefejtettem a kezeit a szeméről. Egy nagyon lenge ruha volt rajta, gondoltam ez volt a legközelebb amit feltudott kapni magára a leg gyorsabban. Kiemelte minden egyes vonását, mintha ráöntötték volna. Kezem óvatosan felhúztam derekán , majd a kezén végül a nyakánál. Megfordult és megcsókolt. Elmosolyodtam és én is megcsókoltam.

-Lucy, ma lesz egy vacsora a szüleimmel. Szeretném ha eljönnél rá. –néztem rá, mert tényleg megakartam hívni , csak elfelejtettem.

-Harry, elmennék , csak tudod, nincs egyetlen ruhám se mit feltudnék venni. –mondta kicsit szomorúan. Ekkor én elmosolyodtam , és elmentem a táskámhoz. Kihúztam belőle azt a szatyrot amit már a szülinapja óta tartogatok. Odamentem és oda adtam neki. Elég furán nézett rám, én meg csak leültem az ágyra és vártam a reakcióját.

*Lucy*

Mikor Harry elém állt a szatyorral eléggé vicces arcot vághattam , mert nem számítottam ilyesfajta a jándékra tőle. Sőt azt sem hittem hogy ilyen hamar bemutat a szüleinek, ami nagyon jólesik.

Megfogtam a szatyrot és kivettem a tartalmát. A szám tátva maradt. Nem akartam hinni a szememnek , hogy Harry ilyet vett nekem. Egy rózsaszín ruha , fekete övvel. Már fejben össze is állítottam hozzá a többi dolgot. Rózsaszín blézer , a barackszínű cípőm és a gyűrű amit TŐLE kaptam csupa nagybetűvel.

-Harry nem tudok mit mondani . –ráztam a fejem és magamhoz öleltem a ruhás szekrényem legújabb és egyben mostantól a kedvenc ruhadarabom. Harry felállt és megfogta a kezem.

-Nem is kell. Elég volt látnom az arcod amikor megláttad. –mosolygott és megpuszilt.

-Na asszony éhes vagyok. –mondta és ezzel tönkre tette ezt a gyönyörű pillanatot. Óvatosan letettem az ágyra a ruhadarabot és kimentem a konyhába, valami kaját csinálni.

Az első dolgom az volt hogy felraktam főni a kávét. Mióta Harry-vel vagyok nem volt rá szükségem, de azért mégis hiányzott már az íze és ha jól láttam Harry is nagyon figyelte hogy csinálom a kávét.

Mivel most már eléggé ébren voltam és a kávét is felraktam, gondoltam, hogy elkezdek valamit sütögetni, és meglepem Harry-t, hogy milyen jó vagyok ebben is. Nem jutott semmi eszembe, amit meg tudnék csinálni, úgyhogy gyorsan összedobtam egy tál palacsintát. Leraktam Harry elé és mosolyogva néztem, ahogy ráönti a szirupot.

-Lucy látom, hogy nézel. Mit szeretnél tudni? –kérdezte mosolyogva és felvágta a palacsintát. Gondolom nem így eszik, de nem akar előttem úgymond undorító lenni. Bár még ha ő látott volna engem mielőtt megismerkedtünk.

-Hát.. Mesélnél egy kicsit a családodról? Mert jó lenne, ha legalább a nevüket tudnám. –mondtam és elpirultam .

Harry mindent elmesélt nekem ami akkor eszébe jutott a családjáról. Sokat nevettünk , hiszen nagyon vicces dolgokat mesélt magáról és a családjáról is. Most már kicsit várom a találkozást. Harry mondta, hogy Gemma volt kiskorában a legjobb barátja emrt nem nagyon akartak vele barátkozni. Harry-vel? Melyik az a hülye ember aki HARRY-vel nem akarna barátkozni? Ő bajuk. Ekkor eszembe jutott, hogy én már találkoztam Gemmával. Kicsit kényelmetlen helyzet volt, és lehet, hogy én is kicsit túl spiláztam, de akkor nagyon rosszul esett.

-Na kincsem kezdj el öltözködni , mert nem sokára indulunk. –én még haza szaladok, de utána jövök vissza és indulunk is . Rendben? –mosolygott és közben a derekamat fogta. Hogyan mondhatnék erre nemet ?

-Ühümm. –mondtam mosolyogva, mert nem akart egy hang sem kijönni a torkomból. Harry elnevette magát  aztán még adott egy olyan 10 perc és itt vagyok csókot és már szaladt is el.

Én azonnal amint Harry elhagyta a lakást felpróbáltam a ruhát. Nagyon csinos volt és nagyon tetszett is. Pont mintha rám szabták volna. Felvettem hozzá az összeállítást, bár tény hogy a magas sarkút nagyon sokáig keresgéltem, de végül meglett. Bementem a fürdőbe és kivasaltam a hajam és közben felraktam egy minimális sminket (rúzs, alapozó, szempillaspirál).

Már a hajam vasaltam ,mikor Harry lépett be az ajtón. Fejem odakaptam és csak néztem őt. Egy fehér póló volt rajta azon pedig egy öltöny, nyakában pedig egy papír repőlüs medálos nyaklánc.Egy farmer és egy üneplő cipő volt még rajta. Rendesen dobogott a szívem és beindultam rá, de ezt egy eléggé vicces mosollyal fedtem. Égett szagra lettem figyelmes , majd arra hogy a hajam még mindig a hajvasalóban volt.

-Basszus! –mondtam és kivettem a hajam. Megnéztem magam a tükörben.-Türhető. –mondtam magamnak aztán Harry mögém lépett. Megnéztem magunk a tökürben és tényleg összeilletünk. Nem azért hogy most magam dicsérjem vagy ilyesmi , de úgy festettünk egymás mellett mint az álompár. Biztos megnyertem volna vele a Hercegi Párt a sulinkban.

-Mehetünk? –nézett Harry a szemembe a tükrön keresztül.Elmosolyodtam és bólintottam. Összekulcsoltuk az ujjaink és elindultunk.

*~*

Mikor az étterem elé értünk észrevettem Harry családját, és kicsit megilyedtem. Izzadni kezdetta  tenyerem , gyorsabban vettem a levegőt, a szívem majd kiugrott a helyéről és a lábam is remegni kezdett. De csak egy kicsit ijedtem meg.

-Minden rendben Lucy ? –kérdezte aggódó tekintettel Harry. Én megráztam a fejem. Harry elnevette magát és megcsókolt. Az összes félelem kiszált belőlem  a csók után. Megint magabiztosnak éreztem magam. Talán azért mert Harry a kezemet fogta közben .

Kinyitotta nekem az ajtót , majd az egyik kezével megfogta a derekam a másikkal pedig a családjának integetett. Én is mosolyogva fordultam a családja felé.

-Harry kisfiam ! Annyira hiányoztál. –szaladt oda hozzá Anne Harry mamája és megölelgette őt. Harry mosolyogva tűrte az anyukáját. Elég vicces volt mert Harry vagy másfél fejjel magasabb volt az anyukájánál. Majd hirtelen oda fordult hozzám is a mamája.

-Lucy. Örülök hogy megismerhetlek. Harry nagyon sokat mesélt rólad. –Ölelt meg engem is. Kicsit meglepődtem , majd én is megölelgettem őt.

Miután a mamája köszöntött a papája is kezet csókolt nekem, végül Gemma állt velem szemben.

-Figyu, tudom, hogy nem indult valami jól a kapcsolatunk és bocsi hogy ringyónak szólitottalak, csak nem akartam hogy kihasználd az öcsémet. Sajnálom. Őszintén. –mondta Gemma a szemében megbánással.

-Semmi baj, én is kicsit túl spiláztam. Szent a béke ? –kérdeztem mosolyogva , majd Gemma bólintott és megöleltük egymást.Én helyet foglaltam Harry mellett, velem szembe Anne és Gemma, az asztalfőn pedig Harry papája.

Egész kellemes telt az este. Nagyon sokat beszélgetünk Harry szüleivel és Úgy tünt hogy kedvelnek, ami tök jól esett és kicsit megis nyugodtam.Nagyon sokat kérdeztek ők is rólam és ez eléggé jólesett. Mikor kérdezték hogy hogy vannak a szüleim Harry gyoran elhárította egy Köszi a kérdést megvannakkal, ami nagyon jólesett.

A vacsora végére teljesen beileszkedtem úgymond a családba.Harry szülei nagyon aranyosak és téyleg olyanok voltak mint amilyennek Harry elmondta őket. Mint kiderült már 25 éve házasok, ami nem is olyan kevés idő.Ahhoz képest pedig eléggé szeretik egymást.

-Köszönöm , hogy ma eljöhettem erre a csodás vacsorára. Nagyon jó hogy megismerkedhettem magukkal , igazán kedves emberek. Jó tudni hogy Harry ilyen jó családban nőtt fel. –mosolyogtam Harry szüleire akik koruk ellenére nagyon is fiatalok voltak.

-Oh semmiség kincsem . Mi is nagyon ürölönk a találkozásnak és boldog vagyok hogy a fiam ilyen csodálatos , okos és szép lányt talált magának. Remélem hogy még sokáig meglesztek. –mosolygott kedvesen a mamája.

-Na anyu mi mentünk. Késő van. Haza kell vinnem Lucy-t. Sziasztok. –mondta Harry és a kijárathoz ment velem.

Amint kiértünk én szinte kirobbantam a oldogságtól. Annyira jó érzés volt hogy kedvelnek. Egésznap ezen izgultam, em is tudom hogy miért, hiszen nagyon kedvesek a szülei nem is olyan ijesztőek mint amilyennek hittem.

-Látom örülsz . –nevetett Harry és összekulcsolta ujjaink.

-Ühümm. –mosolyogtam.

Látszólag Harry nagyon élvezte a helyzetett , mert ő is boldogan vezetett egész úton hazafele. Gondolom ő is meg könnyebbült hogy bírnak a szülei, ami nagy szó, mert ez azt jelenti hogy előttem nem sok embert bírtak. Waow! Az már egészen jó .

Mikor felértünk hozzám Harry adott egy csókot és haza ment. Megértem. Biztos felkell dolgoznia hogy mi is történt. Én ugrándozva dőltem be az ágyamba. Még egy darabig mosolyogtam magamon , de utána elnyomott az álom.